Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A CSALÁDKÉPVISELŐK KÖZÖSSÉGE HÁLÓZAT BEMUTATÁSA

 

CSALÁDKÉPVISELŐK

A  KR. E. 6000–3500 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN

 

 

A legfontosabb, amit a CSKH-ról tudni kell:

 

 

 A közösség nem szervezet, hanem egy nyitott kapcsolati háló. Ebben a kapcsolati hálóban az egyes kapcsolódó személyek egy vagy több személyt például családot, illetve egyéb szervezetet képviselve csupán a hálózat csomópontjai.

 

Úgy kapcsolódnak egymáshoz, mint az emberi szervezetben lévő idegsejtmagok.

Ezzel tehát az emberi társadalomban az „ideghálózat” szerepét töltik be.

 

Ezért a Család-képviselők Közössége Hálózat

 

SOHA SEM ALAKUL ÁT SZERVEZETTÉ!

 

Kapcsolódik azonban több olyan különböző társadalmi szervezethez, melyek vállalják:

1. A család-képviselők által megrendelt szolgáltatások elvégzését, például:

 

2. konkrét javaslatok, elképzelések, célok, gyakorlati megvalósításának megszervezését, valamint

 

3. vállalják azok kivitelezésének irányítását, és egyben hozzájárulnak a család-képviselők kapcsolati hálójának fejlődéséhez is.

 

A Család-képviselők közösségének fő célja tehát, hogy  megteremtse az egyes ember, a családok mint megrendelők és az irányítást, vezetést vállalók, mint kivitelező munkavállalók között a kapcsolatot.

 

További részletek

 Ú J  V Á L A S Z T Á S I  R E N D S Z E R

IVR

 

Amennyiben Ön nem kívánja hátralévő életét 

pártok alattvalójaként leélni, illetve pártokat szolgálni

sem akar a jövőben, most olyan új rendszer

megvalósítására
szavazhat, melyben már nem lesz
         szükség 
kopogtatócédulára, és                 képviselőválasztásra sem.      

 

KÖZVETLEN KORMÁNY VÁLASZTÁS

 

INTEGRÁL VÁLASZTÁSI RENDSZER (IVR)

 

Cél: az országgyűlési és helyhatósági képviselő választási rendszer helyett, egy új szavazási módszer, az Integrál Választási Rendszer (IVR) bevezetése, a közvetlen népakarat államrendjének megvalósítása. (Az IVR részletes dokumentumának megismerése személyes kapcsolatfelvétel esetén lehetséges).

 

Képviselő választás:

 

1.§ A választás során, a választópolgárok nem pártra, illetve párt jelöltjeire szavaznak, hanem szakmai ágazati minisztériumok leendő vezetőire, munkatársaira.

 

2.§ A legközelebbi országgyűlési képviselő választás során, az egyéni jelöltek önmagukat jelölik képviselőnek, közös listát állítanak, valamint egyéni választókörzetekben is indulnak.

 

3.§ A listát állító jelölő szervezet egy olyan párt (Pl. Magyar Kultúra és Tudomány Pártja), mely a választások lebonyolítását szervezi, és az egyéni jelöltek közös listáját állítja össze. Programja, ideológiai behatároltsága nincsen, kivéve az új rendszerű szavazási rend (IVR), választások utáni  megszervezésének garanciáját vállalja. 

 

4.§ A listát vezető jelölt egyben kormányfőjelölt, aki listát állít „X” fő jelöltre a saját listáján, akik egy adott ágazati minisztérium miniszter jelöltjei, illetve azok leendő munkatársai lesznek. Utóbbiak listáját a miniszterjelöltek állítják össze.  Ők azok, akik a jövőben kormányzati pozícióból, az adott ágazatban, a választók által elfogadott (támogatott) feladatok gyakorlati megvalósításának lebonyolítását szervezik, irányítják.

A listáról alkalmakként – minisztériumi ágazati határozathozatal (szavazás) során –, a parlamentbe egy-egy fő küldött kerül, a megszerzett mandátumok alapján, ahol már az új IVR szerint –, előre eldöntött javaslatokat szavaz meg. 

 Indoklás:

A jelenlegi "kopogtatócédulás" választási rendszer -több fogyatékossága mellett-, az adatvédelmi törvénynek sem felel meg, ezért alapvető szükségszerűséggel merül fel a rendszer megváltoztatása.

Az új rendszerben lehetőség adódik arra, hogy a választók ne pártok, hanem közvetlenül miniszterelnök, illetve ágazati miniszterjelöltekre szavazhassanak. A leendő kormányzat jelöltjei, bármilyen segítséget igénybe vehetnek, megbízásokat adhatnak, akár pártoknak, vagy egyéb civil szervezeteknek, magánszemélyeknek, megválasztásuk, illetve majdani kormányzásuk során.

Az IVR bevezetésével, a jelenlegi pártalapon működő kopogtatócédulás és  választási rendszer helyett, egy természetes kiválasztódási folyamat  eredményeként kerülnek irányítási pozícióba, a szakmailag és erkölcsileg is arra  alkalmas vezetők.

A magyar társadalomban létrejött gazdasági, pénzügyi és morális válság legfőbb belső okai meglátásom szerint a választási-, a párt-, illetve az önkormányzati törvényben keresendők. Ezen törvények súlyos fogyatékosságai akadályozzák, hogy elkezdődhessen egy olyan életképes társadalom-, illetve államszerkezet kiépítése, mely a jelenlegi gazdasági/pénzügyi érdekkörök által vezérelt pártdiktatúrát, egy egészséges,   erkölcs-vezérelt tudásalapú társadalommá alakíthatná át. Ezért elfogadásra javasolom olyan új választási, illetve párttörvény, valamint végrehajtási utasítás megalkotását, mely megfelel az alábbi szigorú követelményeknek:

 

1. A választási törvénynek lehetővé kell tenni, hogy a tervezett elképzelések, javaslatok döntéshozatali folyamatában prioritást élvezzen minden tervezet erkölcsi (etikai), kulturális megmérettetése, függetlenül a társadalompolitika szigorú szakmai követelményeitől.

 

2. Lehetőséget kell biztosítani minden nagykorú állampolgárnak arra, hogy a természetszerűleg minden emberben meglévő belső spirituális ítélő erejét érvényesíteni tudja, kinyilváníthassa tetszését/nemtetszését. Saját javaslatokat, észrevételeket tehessen.

 

3. Érvénytelennek kell tekinteni minden olyan társadalompolitikai döntést, mely az ország kulturális identitását veszélyezteti. Ugyanis míg a társadalompolitika haszonelvű érdekek egyeztetésén alapuló tudomány – melynek kétségtelenül kiemelt szerepe van, az életszínvonal alakításában, befolyásolásában –, addig a kultúra kiváltsága (joga) -az emberi értékek, az erkölcsi normák, az emberi lét, a közösségek életminőségének megteremtése érdekében –, a hasznosság megítélése, tehát annak eldöntése, hogy hasznos, avagy káros a számára felkínált lehetőség.

 

4. A társadalompolitika kínál, a kultúra elfogad, ezért törvényi lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ország kulturális közösségei szabadon eldönthessék, hogy befogadják, avagy mellőzik, a társadalompolitika által felkínált szakpolitikai javaslatokat.

Az elkészült szakmai tanulmány címe: 

Civil Társadalmi Integráció  (CTI). Ha olvasni szeretné, írjon az alábbi e-mail címemre:

 

 

Csízi Imre> csizimeister@gmail.com 

 

 

 

Társadalmi megrendelés/1

 

 

A Családképviselők Közösségének célja,

hogy megteremtse a lehetőséget a családok véleményének, szabad döntési jogának,nyilvános és hatékony érvényesítésére, érdekeinek intézményes védelmére.

Társadalmi megrendelésünkben -célunk megvalósíthatósága érdekében-, feltételként, az alábbiak figyelembevételét tartjuk szükségesnek.

Nézetünk szerint, a jelenlegi pártrendszeren alapuló társadalomirányítás, egyértelmű hatalomkoncentrációt eredményez. Így az ellenérdekelt érdekcsoportoknak, a hatalom megszerzéséért folytatott, és véget nem érő küzdelmei, a családok életminőségének és életfeltételeinek, látványos hanyatlását eredményezi. Nem jó megoldás, a mindenkori hatalommal szemben, civil társadalmi csoportok, szervezetek, hatalmi ellensúlyként való felállítása sem, hiszen a szembenállás, konfrontáció, hasonló örökös elvi harcokat eredményezne. Nem kívánunk senki és semmi ellen küzdeni. Helyette, az alábbi megoldást szeretnénk megvalósítani, mely értelmes alkotó tevékenységre és összefogásra ösztönöz, nem egymás elleni küzdelemre.

Fentiek alapján a Családképviselők Közössége megrendeli, a jelenlegi államrendszer korrekcióját. A korrekciót csak abban az esetben tudjuk elfogadni, amennyiben a társadalmat felépítő irányító és döntési rendszerelemek közé beépülnek, a rendszer szabályozhatóságát biztosító, pozitív és negatív visszacsatolási lehetőségek.

 

 

 

Alábbi megrendelésünk részét képezi, az 1. és 2. pontokban megfogalmazott jogi fogalmak, alkotmányos jogként való rögzítése.

 

 

A hatalom-koncentráció, a döntési és irányítási jog együttes birtoklása által valósul meg. Ezért kívánatos, hogy a kétféle jog közül, a döntési jog mindenkit megillessen, nem csak választott képviselőket.

1.  A döntés joga, alapvető létjog (törvény). A társadalom létalapja a Család. Család nélkül társadalom nem létezhet. A létezésen alapuló döntési joga, eredendően minden élőlénynek van, tehát az embernek is.

Az ember eredendő, egyetemes joga önfenntartása függetlenül attól, hogy eredendően jónak vagy rossznak született-e. Természetes törekvése a szenvedés elkerülése, illetve az élvezetek megszerzése.

/cikkek/az-emberi-termeszet

 

 Mivel minden ember saját életének, létének a tulajdonosa, úgy is mondhatjuk, hogy a magántulajdona a saját léte, így a család is, csak magántulajdonként létezhet.

A tulajdonjog, döntési jogosultságot biztosít.

Kiskorú gyermeket nevelő családokban, a saját családjuknak a szülők a tulajdonosai, tehát a döntési és érdekeik képviseleti joga a szülőké.  Ezzel a joggal addig élhetnek, amíg egyéni érdekeik érvényesítése során, össztársadalmi érdeket is szolgálnak.

A magántulajdonú családok által létrehozott közösség, mint például egy település: közösségi magántulajdon. Röviden köztulajdon.

 

 Előbbiekből következik, hogy a köztulajdon felett, a Családoknak alapvető joga, a döntés jogának megtartása.


2. Az irányítási jog, önkéntes kötelezettségvállalás. Több kötelezettség vállalása, több jogosultságot von maga után. Az emberi tudat fejlődésével, a vállalt egyre több kötelezettség, egyre nagyobb mélységben ad lehetőséget az egyre több jog gyakorlására.

 

 

A fenti fogalmak bevezetésének szükségességét, az
alábbiak indokolják:

 

Amennyiben az irányítási jog kizárólagos döntési joggal párosul, abban az esetben sérül a szabad döntési jog mint alapvető természeti törvény, ami korlátlan hatalomkoncentrációhoz, és erőszakos érdekérvényesítéshez vezet.  A létjogot, egy ember, vagy egy szűk érdekcsoport kezébe központosítva, lehetőség teremtődik  arra, hogy megfossza a családokat a szabad döntési joguktól. Ezzel lényegében a köztulajdont saját magántulajdonaként kezeli, a családokat pedig csupán választópolgárként, melyek felett egyedüli jogosultként gyakorol hatalmat. Ez az állapot természetellenes. Az ilyen módon irányított,  társadalom sérülékennyé, ingataggá válik és összeomlik, ugyanis a hatalom puszta ténye egyoldalú erőfölényt biztosít, a hatalom birtokosai számára.

Végleges megoldás nem csupán a hatalom korlátozása, (az azzal szembeni konfrontáció), hanem a tásadalmi rendszerünk belső szerkezeti átalakítása által valósítható meg. Alapját egy merőben új világfilozófia teremtheti meg.

 

 

 
Kapcsolat:

csizimeister@gmail.com

 

 

 

Képgaléria

Fényképek