Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 


 

 A CSALÁDKÉPVISELŐK KÖZÖSSÉGE HÁLÓZAT BEMUTATÁSA

 


 

 

CSALÁDKÉPVISELŐK

 

 

A KR. E. 6000–3500 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN

 

 

 

 

A legfontosabb, amit a CSKH-ról tudni kell:

 

 

 A közösség nem szervezet, hanem egy nyitott kapcsolati háló. Ebben a kapcsolati hálóban az egyes kapcsolódó személyek, egy vagy több személyt, pl .családot, illetve egyéb szervezetet képviselve, csupán a hálózat csomópontjai.

 

Úgy kapcsolódnak egymáshoz, mint az emberi szervezetben lévő idegsejtmagok.

Ezzel tehát az emberi társadalomban az „ideghálózat” szerepét töltik be.

 

Ezért a Családképviselők Közössége Hálózat

 

SOHA SEM ALAKUL ÁT SZERVEZETTÉ!

 

Kapcsolódik azonban több olyan különböző társadalmi szervezethez, melyek vállalják:

1. A családképviselők által megrendelt szolgáltatások elvégzését, például:

 

2. konkrét javaslatok, elképzelések, célok, gyakorlati megvalósításának megszervezését, valamint

 

3. vállalják azok kivitelezésének irányítását, és egyben hozzájárulnak a családképviselők kapcsolati hálójának fejlődéséhez is.

 

A Családképviselők közösségének fő célja tehát, hogy  megteremtse az egyes ember, a családok mint megrendelők és az irányítást, vezetést vállalók, mint kivitelző munkavállalók között a kapcsolatot.


További részletek itt.

 

Társadalmi megrendelés/1

 

 

A Családképviselők Közösségének célja,

hogy megteremtse a lehetőséget a családok véleményének, szabad döntési jogának,nyilvános és hatékony érvényesítésére, érdekeinek intézményes védelmére.

Társadalmi megrendelésünkben -célunk megvalósíthatósága érdekében-, feltételként, az alábbiak figyelembevételét tartjuk szükségesnek.

Nézetünk szerint, a jelenlegi pártrendszeren alapuló társadalomirányítás, egyértelmű hatalomkoncentrációt eredményez. Így az ellenérdekelt érdekcsoportoknak, a hatalom megszerzéséért folytatott, és véget nem érő küzdelmei, a családok életminőségének és életfeltételeinek, látványos hanyatlását eredményezi. Nem jó megoldás, a mindenkori hatalommal szemben, civil társadalmi csoportok, szervezetek, hatalmi ellensúlyként való felállítása sem, hiszen a szembenállás, konfrontáció, hasonló örökös elvi harcokat eredményezne. Nem kívánunk senki és semmi ellen küzdeni. Helyette, az alábbi megoldást szeretnénk megvalósítani, mely értelmes alkotó tevékenységre és összefogásra ösztönöz, nem egymás elleni küzdelemre.

Fentiek alapján a Családképviselők Közössége megrendeli, a jelenlegi államrendszer korrekcióját. A korrekciót csak abban az esetben tudjuk elfogadni, amennyiben a társadalmat felépítő irányító és döntési rendszerelemek közé beépülnek, a rendszer szabályozhatóságát biztosító, pozitív és negatív visszacsatolási lehetőségek.

 

Alábbi megrendelésünk részét képezi, az 1. és 2. pontokban megfogalmazott jogi fogalmak, alkotmányos jogként való rögzítése.

 

A hatalom-koncentráció, a döntési és irányítási jog együttes birtoklása által valósul meg. Ezért kívánatos, hogy a kétféle jog közül, a döntési jog mindenkit megillessen, nem csak választott képviselőket.

1.  A döntés joga, alapvető létjog (törvény). A társadalom létalapja a Család. Család nélkül társadalom nem létezhet. A létezésen alapuló döntési joga, eredendően minden élőlénynek van, tehát az embernek is.

Az ember eredendő, egyetemes joga önfenntartása függetlenül attól, hogy eredendően jónak vagy rossznak született-e. Természetes törekvése a szenvedés elkerülése, illetve az élvezetek megszerzése.

/cikkek/az-emberi-termeszet

 

 Mivel minden ember saját életének, létének a tulajdonosa, úgy is mondhatjuk, hogy a magántulajdona a saját léte, így a család is, csak magántulajdonként létezhet.

A tulajdonjog, döntési jogosultságot biztosít.

Kiskorú gyermeket nevelő családokban, a saját családjuknak a szülők a tulajdonosai, tehát a döntési és érdekeik képviseleti joga a szülőké.  Ezzel a joggal addig élhetnek, amíg egyéni érdekeik érvényesítése során, össztársadalmi érdeket is szolgálnak.

A magántulajdonú családok által létrehozott közösség, mint például egy település: közösségi magántulajdon. Röviden köztulajdon.

 

 Előbbiekből következik, hogy a köztulajdon felett, a Családoknak alapvető joga, a döntés jogának megtartása.


2. Az irányítási jog, önkéntes kötelezettségvállalás. Több kötelezettség vállalása, több jogosultságot von maga után. Az emberi tudat fejlődésével, a vállalt egyre több kötelezettség, egyre nagyobb mélységben ad lehetőséget az egyre több jog gyakorlására.

 

 

A fenti fogalmak bevezetésének szükségességét, az
alábbiak indokolják:

 

Amennyiben az irányítási jog kizárólagos döntési joggal párosul, abban az esetben sérül a szabad döntési jog mint alapvető természeti törvény, ami korlátlan hatalomkoncentrációhoz, és erőszakos érdekérvényesítéshez vezet.  A létjogot, egy ember, vagy egy szűk érdekcsoport kezébe központosítva, lehetőség teremtődik  arra, hogy megfossza a családokat a szabad döntési joguktól. Ezzel lényegében a köztulajdont saját magántulajdonaként kezeli, a családokat pedig csupán választópolgárként, melyek felett egyedüli jogosultként gyakorol hatalmat. Ez az állapot természetellenes. Az ilyen módon irányított,  társadalom sérülékennyé, ingataggá válik és összeomlik, ugyanis a hatalom puszta ténye egyoldalú erőfölényt biztosít, a hatalom birtokosai számára.

Végleges megoldás nem csupán a hatalom korlátozása, (az azzal szembeni konfrontáció), hanem a tásadalmi rendszerünk belső szerkezeti átalakítása által valósítható meg. Alapját egy merőben új világfilozófia teremtheti meg.

 

 

 
Kapcsolat:

csaladkepviselo@citromail.hu


 

 

Képgaléria

Fényképek